Az élet, amit újjászületéskor kaptál, hatással lehet az értelmed fejlődésére azáltal, hogy irányítja a gondolkodásodat, az intellektusodat.
Rám határozottan így hatott. Tinédzserként kaptam meg az örök életet a betegágyamon, 1933. április 22-én. Majd 1934. augusztus 8-án Isten ereje meggyógyított engem a hit és az ima által.
Felgyógyulásom után visszamentem a középiskolába. A tizenhat hónap alatt, amíg fekvőbeteg voltam, egy egész tanévet hagytam ki. A középiskola első két évében ’D’, vagyis elégséges rendű tanuló voltam.
Abban az időben nem volt görög konkordanciám (a Biblia szavait tartalmazó ún. szókereső-szótár – a szerk.), így nem tudtam a dzoé-ról. Bibliám azonban volt és Isten Szelleme vezetett engem. Mindennap ezt mondtam iskolába menet:
„Őbenne van az élet, és az élet az emberek világossága. Ez az élet bennem van. Isten élete bennem van. Ez az élet fejlődik bennem. Ez az élet fejleszti a szellememet. Ez az élet fejleszti az értelmemet. Isten bennem van. Isten bölcsessége van bennem. Isten élete van bennem. Isten ereje van bennem.”