Ha Ábrahám aszerint hitt, amint megmondatott, nézzük meg, pontosan mi is mondatott me? Miben hitt Ábrahám?
Amikor Ábrám (ahogy addig neveztetett) kilencvenkilenc éves volt, az Úr azt mondta neki: „Ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává tettelek téged.” (1Móz. 17,5) Figyeld meg, Isten nem azt mondta, hogy: „teszlek majd téged”, hanem azt: „Ezt tettem veled.”
Amikor Isten ezt az ígéretet tette, Ábrahám még gyermektelen volt. És nem az mondatott Ábrahámnak, hogy higgye, hogy atya lesz (jövő idő). (Azok akik „majd meg fognak kapni” valamit, sohasem kapják meg. Ugyanígy járnak azok is, akik azt mondják, „Egyszer majd üdvözülni fogok.” Vagy: „Majd meg fogok gyógyulni.”)
Nem! A hit mindig jelen idő! Ábrahámnak abban kellett hinnie, hogy ő népek sokaságának atyjává tétetett. Mert láthatod, a hit úgy szólítja azokat a dolgokat, amelyek nincsenek, mint meglévőket. És azok ettől jönnek létre!