És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg,
ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti
mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket.
— MÁRK 11,25
Jézus közvetlenül az után, hogy megtette azokat a csodálatos, izgalmas, elképesztõ és döbbenetes kijelentéseket, amelyek a Márk 11,23–24-ben vannak feljegyezve, (és még soha senkinek nem sikerült behatolni ezeknek a kijelentéseknek a mélységeibe) ugyanott — és ugyanazzal a lélegzettel azt mondta: „És amikor imádkozva megállotok, bocsássatok meg…”
Ha a megnembocsátáslégköre vesz körül, a hited nem fog mûködni! Az imáid nem fognak mûködni! A megnembocsátást a hit egyedüli akadályaként említette meg Jézus.
Ezért a megbocsátás elsõrendû kérdés kell, hogy legyen.
(Ha az imáim és a hitem nem mûködnek, a megbocsátás
kérdése az elsõ, amit megvizsgálok az életemben.) Semmiképpen, soha nem engedem meg, hogy bárkivel szemben
megnembocsátás kerüljön a szívembe. Megtagadom, hogy
bárkirõl gonoszat gondoljak. Nem hagyom, hogy bárkire
megsértõdjek. Nem számít, hogy mit tettek ellenem, nem
számít, mit mondtak rólam — nem hagyom, hogy ez hatással
legyen rám.